A fájlrendszerben egy adott fájlra annak elérési útjával (path) hivatkozhatunk, az alkönyvtárakat / jel választja el. Az elérési útvonal az alábbi karakterekkel kezdődhet:
/ | gyökérkönyvtár |
. | az aktuális munkakönyvtár |
.. | a munkakönyvtár szülőkönyvtára |
~ | az adott felhasználó home könyvtára |
~user | a user felhasználó home könyvtára |
(semmi) | relatív útvonalmegadás |
A UNIX utasítások általános formája:
utasításnév -opciók argumentumok
Az opciók módosítják az utasítás végrehajtását. Az egyes opciókat -
jellel adjuk meg, de elég egy darab - jelet írni és utána egybe írni az
opciókat (pl. az
ls -l -a
utasítás ekvivalens az
ls -la
utasítással).
Az argumentumok az utasítás bemenetei.
man man | # a man parancs manuál oldala |
man date | # a date parancs manuál oldala |
date | # az aktuális dátum és idő kiíratása |
date -u | # az aktuális dátum és idő kiíratása GMT-ben |
date +%a | # a hét aktuális napjának rövidítését írja ki |
finger | # a bejelentkezett felhasználók és egyes adataik kilistázása |
finger user | # az user felhasználó adatainak kiírása |
who | # hasonló a finger-hez, csak más formátumú listát ad |
w | # hasonló az előzőhöz |
mkdir konyvtar | # a konyvtar nevű könyvtár létrehozása |
cd konyvtar | # munkakönyvtár váltása |
cat > file1 | # a file1 feltöltése a begépelt karakterekkel (ld. Input/Output átiranyitása) |
mkdir alkonyvtar | # az alkonyvtar nevű könyvtár létrehozása |
cp file1 file2 | # létrehozza a file2 fájlt és feltölti azt a file1 tartalmával |
cp file1 alkonyvtar | # létrehozza az alkonyvtar/file1 útvonalú fájlt és feltölti a file1 tartalmával |
ls | # a munkakönyvtárunk tartalmának kilistázása |
ls -la | # az ls parancs hosszú formátummal, és a rejtett (.-tal kezdődő) fájlok listázásával |
ls -R | # rekurzív lista, vagyis az összes alkönyvtár tartalmát kiírja |
mv file2 alkonyvtar | # file2 mozgatása az alkonyvtar könyvtárba |
cd alkonyvtar | # munkakönyvtár váltása |
pwd | # aktuális munkakönyvtár kiírása |
rm file1 file2 | # a file1 és a file2 törlése |
cd .. | # munkakönyvtár váltása eggyel feljebb (konyvtar) |
rmdir alkonyvtar | # az (üres) alkonyvtar törlése |
cd | # aktuális könyvtár váltása a home könyvtárra |
rmdir konyvtar | # ez az utasítás hibát jelez, mert az rmdir utasítás csak üres könyvtárak törlésére szolgál |
rm -R konyvtar | # ez a helyes megoldás (-R: rekurzív mód), a konyvtar és annak tartalma törlődik |
utasítás > fájl | az utasítás kimenetét (a képernyő helyett) fájl-ba írja (ha a fájl már létezik, akkor felülírja annak tartalmát) |
utasítás >> fájl | u.a. mint az előző, de létező fájl esetén annak végéhez csatolja az utasítás kimenetét |
utasítás < fájl | az utasítás bemenete (a billentyűzet helyett) a (szöveges) fájl tartalma lesz |
parancs1 | parancs2 | a parancs1 kimenete (a képernyő helyett) a parancs2 bemenete lesz |
Példák:
cat | # argumentum nélkül az alapértelmezett bemenetet (stdin), vagyis a billentyűzetről beolvasott karaktert az alapértelmezett kimenetre (stdout), vagyis a képernyőre másolja. A folyamatot a <ctrl>+d -vel szakíthatjuk meg (ez általában a bemenet megszakítását jelenti). |
cat > hello | # az előzőhöz hasonlóan inputként a billentyűzet szolgál, az outputot viszont a hello nevű fájlba irányítjuk. A parancs kiadása után a begépelt karakterek a hello fájlba íródnak (amikor befejeztük az írást, nyomjunk <enter>-t és <ctrl>+d -t!) |
cat >> hello | # ugyanaz, mint az előző, de nem írjuk felül a hello eddigi tartalmát, hanem ahhoz hozzáírjuk az utasítás kiadása után beírt szöveget. |
cat < hello | # az output ezúttal az alapértelmezetten adott képernyő, az input viszont a hello nevű fájl. Az eredmény: a hello állomány tartalma megjelenik a képernyőn. |
cat hello | # Fájlok tartalmának kiíratásához a fájlnevet a cat utasításnál argumentumként is megadhatjuk, vagyis ez az utasítás az előzővel megegyező eredménnyel jár. Több argumentum (fájlnév) esetén a fájlok tartalma egymás után íródik (konkatenáció) |
cat hello | wc -l | # a wc -l utasítás bemenetéül a cat hello utasítás kimenete szolgál. A wc -l a bemenetében található sorok számát adja, így a teljes utasítás a hello nevű szövegfájlban található sorok számát írja ki. |
finger | grep username | # ez egy egyszerű alkalmazása a grep utasításnak, amely a bemenetéből (esetünkben a finger utasítás kimenetéből) kiválogatja az argumentumként megadott (reguláris kifejezéssel megadott) mintának (lásd: man grep és man 5 regexp) megfelelő sorokat. |
vi
Indítsuk el a szövegszerkesztőt a
vi fájlnév
paranccsal, ahol a fájlnév a szerkesztendő fájl neve.
kurzor billentyűk : kurzor mozgatása
i szöveg <esc> : szöveg beszúrása az aktuális pozíciótól
a szöveg <esc> : szöveg beszúrása az aktuális pozíció után
[n]x : n darab karakter törlése*
[n]dw : n darab szó törlése*
[n]x : n darab sor törlése*
* az n elhagyható, ilyenkor a művelet egyszer hajtódik végre.
u : undo
:w! : a fájl mentése
:q! : kilépés (mentés nélkül)
:wq! : mentés, kilépés
További információ:
man vim
vimtutor # tanító segédprogram a vi használatára
(amennyiben fel van telepítve, érdemes végigcsinálni)
pico
A pico szövegszerkesztő a pine program használatára készült, ezért a pine-t használók számára ismerős lehet. A
pico fájlnév
paranccsal indíthatjuk el.
A képernyő alsó soraiban fel vannak sorolva a parancsok, használata
értelemszerű, viszonylag egyszerű. Segítséget a <ctrl>+g-vel kaphatunk.
Kilépni a <ctrl>+x-szel tudunk, amennyiben nincs mentve az állomány,
úgy azt felajánlja a program.
Ezeknek jelentése (a teljesség igénye nélkül):
1. karakter :
- : normál fájl
d : könyvtár
2.-4. karakterhármas: a fájl tulajdonosának (user) (a lista harmadik
oszlopában lévő felhasználói név) engedélyei
5.-7. karakterhármas: a csoportra (group) vonatkozó engedélyek (a lista
negyedik oszlopában feltüntetett felhasználói csoport tagjaira vonatkozik)
8.-10. karakterhármas: bármely, az előző felhasználóktól különböző
felhasználó (others) engedélyei
A karakterhármasok az alábbi karakterekből állnak:
r : engedély olvasásra (read)
w : engedély módosításra (write)
x : engedély futtatásra (execute)
- : engedély megtagadva
pl. az
ls -la kimenetében az alábbi sor jelentése:
-rwxr-xr-- 1 rgyorgy stud
97 Feb 18 14:42 sign
A sign nevű fájl tulajdonosa (rgyorgy) olvashatja, írhatja és futtathatja az állományt (nyilván futtatható állományról van szó), a (stud) csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják és futtathatják a fájlt, bármely egyéb felhasználó pedig csak olvasási jogosultságokkal rendelkezik.
Az engedélyek megváltoztatására a
chmod [ugoa] [+-=] [rwx] fájl
utasítás szolgál, ahol a u (user), g (group), o (other), a (all, azaz
mindhárom) karakterekkel a felhasználókat adjuk meg.
A továbi karakterek jelentése:
+ : jogosultság hozzáadása a megadott felhasználóknak
- : jogosultság elvétele a megadott felhasználóknak
= : jogosultság beállítása a megadott felhasználóknak az r, w, vagy
x karakterek által meghatározott értékre
r, w, x : a jogosultság típusa
pl:
chmod ug-x sign # a tulajdonos és a csoport
futtatási jogosultságának elvétele
chmod o=rx sign # a "külső" felhasználók
csak olvasási és futtatási jogosultsággal rendelkezzenek.
vagy:
chmod [nnn] fájl
ahol az n az alábbi módon tevődik össze:
r : 4
w : 2
x : 1
Az adott jogosultság a fenti számok megfelelő összegéből áll.
Az [nnn] első tagja a tulajdonos, a második a csoport, a harmadik pedig
a többi felhasználó jogosultságát jelöli.
pl:
chmod 754 sign # rwxr-xr--
jogosultságnak felel meg.
<< |